Skip to main content

Antropozófus gyógyászat

Gyógyeuritmia

A gyógyeuritmia egy mozgásterápia, amely a beszéd és mozdulatok mellett zenét is alkalmaz. A test olyan formáló erőit ébreszti fel, melyek a betegség során elveszhetnek, és vegetatív történéseket is befolyásol a szervezetben. A magánhangzóknak és mássalhangóknak ebben más és másfajta mozgás felel meg.

A "B"-nél például a karokat a felsőtest előtt hajtjuk össze. Eközben az ujjak szorosan egymáshoz simulnak. A "B" egy óvó mozdulat, mellyel az ember magának teremthet burkot, melyben biztonságban van.

Az "E"-nél az alkarokat a mellkas előtt határozottan keresztezzük. Ez azt a képességet erősíti, hogy jobban el tudjuk határolni magunkat a környezettől és kimerültség esetén új erőt ad. Ennél a mozdulatnál is önmagát éli meg az ember: azt hogy kevésbé támadható. A három részből álló lépésnél a lábakat egymást váltva tudatosan és lassan emeljük, visszük előre a talaj fölött, és lábujjhegyre ereszetve gördülékenyen helyezzük vissza a talajra. Ez erősíti az egyensúly-érzéket, a testünk fölötti önuralmat, és az egész testben stabilizálja a ritmusokat.

A gyakorlatok célzottan élénkítően vagy erősítően hatnak és szabályozzák a ritmikus és más élettani történésekre a szervezetben. Az "I-A-O" hangok (itt a képen az "A") sorozata különösen kiegyensúlyozóan hat a testre, szellemre és lélekre.

A gyógyeuritmia a test egész mozgás-szervezetét befolyásolja, de az egyes szervek működését is, valamint az ember lelki és szellemi történéseit is.

A gyógyeuritmia - a legjobb értelemben véve - a teljes emberre ható terápia.