ANTROMEDICART:
A MAGYARORSZÁGI ANTROPOZÓFUS GYÓGYÍTÓ MŰVÉSZETÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYÁBÓL
Az Egyesület célja, hogy létrehozza és működtesse az első hazai Antropozófus Orvos- és Terapeutaképzést azon értékek és ideák alapján, melyek Rudolf Steiner és Ita Wegman gyógyító művészeti munkásságából fakadnak és képviselje ezt a szellemi tartalmat a nyilvános életben.
I.
Általános rendelkezések
1. Az Egyesület neve: ANTROMEDICART A MAGYARORSZÁGI ANTROPOZÓFUS GYÓGYÍTÓ MŰVÉSZETÉRT EGYESÜLET
Az Egyesület rövidített neve: ANTROMEDICART Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 2098 Pilisszentkereszt, Kossuth Lajos utca 46.
3. Az Egyesület működési területe Magyarország, működésének időtartama határozatlan.
5. Az egyesület pártoktól független, közhasznú célokat szolgáló szervezet, egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv alapján működő jogi személy, amely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártpolitikai tevékenységet nem végez, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint országgyűlési képviselői, megyei önkormányzati választáson jelöltet nem állít.
II.
Az Egyesület célja és tevékenységi köre
1. Az Egyesület célja:
- antropozófus orvos- és terapeutaképzés elindítása és működtetése Magyarországon
- antropozófus gyógyászati továbbképzések szervezése, lebonyolítása
- az antropozófus gyógyászat megismertetése, népszerűsítése, integrálása Magyarországon
- antropzófus terápiás központ létrehozása
2. Az Egyesület tevékenysége
2.1. Az Egyesület célja elérése érdekében az alábbi tevékenységeket végzi:
a) felnőttképzési projektek kidolgozása, megvalósítása,
b) tudományos tevékenység, kutatás,
c) kapcsolat kiépítése és fenntartása az egyesület céljaival hasonló magyarországi és külföldi intézményekkel,
d) szakmai konferenciák, rendezvények, táborok szervezése,
e) kiadványok, könyvek írása, megjelentetése,
f) a szakmai továbbfejlődés és az ismeretterjesztés érdekében külföldi szakirodalom fordítása, kiadása,
g) az antropozófus gyógyászat eredményeinek minél szélesebb körű megismertetése,
h) tanulmányutak szervezése,
i) oktató-nevelő-gyógyítást segítő munka végzése,
j) adománygyűjtés,
k) az antropozófus orvoslás jogerős, elismert érdekképviseleti szerve megalakulásának elősegítése,
l) az antropozófus gyógyászat képviselete különféle szövetségekben, egyesületekben.
2.2. Az Egyesület közhasznú tevékenységei, az ellátott közfeladat és a közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely megjelölésével:
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység
„A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés” (1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) bek.), a „Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások” (1997. évi CLIV. tv. 35. § (1)-(2) bek.), valamint az „Egészségügyi alapellátás/egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások” (2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 4. 5., és 23. § (5) 9. pontja) közfeladatokhoz kapcsolódóan az Alapszabály II. Fejezete 2.1. c)-g), i) pontjaiban meghatározott tevékenységek
tudományos tevékenység, kutatás
az „Együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia kialakításában” közfeladathoz (2004. évi CXXXIV. tv. 5. § (3) bek.) kapcsolódóan az Alapszabály II. Fejezete 2.1. b) és h) pontjában meghatározott tevékenységek,
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
a „Felsőoktatás rendszerének működtetése” közfeladathoz (2011. évi CCIV. tv. 2. § (1),(3) bekezdése) kapcsolódóan az Alapszabály II. Fejezete 2.1. a) és i) pontjában meghatározott tevékenységek
munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése
a „Felnőttképzési tevékenység, a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás” (2013. évi LXXVII. tv. 1. § (2) bek. a)-d) pontja) közfeladathoz kapcsolódóan az Alapszabály II. fejezet 2.1. a) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékenység.
2.3. Az Egyesület működése nyilvános, tevékenységének adatait évente nyilvánosságra hozza tagjain, valamint honlapján - www.antromedicart.hu - keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosítja a külső szervek számára az adatszolgáltatást.
2.4. Határozatok és nyilvánosság:
A nyilvános működés körében az Egyesület Közgyűlésén és az ügyvivő testületi üléseken bárki hallgatóként részt vehet.
A testületi szervek döntéseit az Egyesület ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét. Az ügyintéző szerv gondoskodik az Egyesület döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, az Egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban, éves beszámolóról és a közhasznúsági mellékletről saját költségén másolatot készíthet.
Az Egyesület saját honlapján nyilvánosságra hozza: a közgyűlések, ügyvivő testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, a közgyűlési és ügyvivő testületi döntéseket és beszámolókat, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, működésének és szolgáltatásai igénybe vételének módját, éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét.
Az Egyesület a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet készít, amelyet köteles minden tárgyévet követő évben, legkésőbb május 31-ig saját honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni, illetve jogszabályban meghatározottak szerint letétbe helyezni, és a honlapon történő folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.
2.5. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait az egyesületi tagságtól függetlenül és korlátozásoktól mentesen az érdeklődők számára nyílttá és hozzáférhetővé teszi.
III.
Az Egyesület tagsága
1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát, annak céljait és önként vállalja a tagsági viszonnyal járó jogokat és kötelezettségeket, tagsági viszonya nem ütközik jogszabályba és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek tekinti.
A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Közgyűlése kétharmados többséggel dönt.
1.1. Az Egyesület rendes tagjának jogai:
– részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, részesülhet az Egyesület cél szerinti juttatásaiban, támogatásaiban, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
– ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
– felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről
– választhat, illetve választható az Egyesület ügyvezető szervébe illetve tisztségeire;
– indítványt tehet a Közgyűlés és az Ügyvivő testület napirendi pontjaira;
– betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
– a rendes tagok egyharmada írásban, ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés, rendkívüli ügyvivő testületi ülés összehívását kezdeményezheti.
1.2. Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:
Az Egyesület rendes tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását, a tagdíjat megfizetni.
Ha tagdíjfizetési kötelezettségét az esedékességtől számított egy évig nem teljesíti, tagsági jogviszonyát az Ügyvivő testület határozatával egy évre felfüggeszti. A felfüggesztés ideje alatt a tagsági jogok szünetelnek: a tag nem gyakorolhatja az Alapszabályban vagy közgyűlési határozatban meghatározott tagsági jogait, továbbá nem illetik meg a tagsághoz kapcsolódó kedvezmények. A tagdíjtartozás befizetésének napján a felfüggesztés és annak joghatásai megszűnnek. Amennyiben a tag a felfüggesztés egy évi időtartama alatt sem rendezi tagdíjtartozását, tagsági jogviszonya az egy év elteltével automatikusan megszűnik, és a tagot az Ügyvivő testület a megszűnés időpontjának és okának rögzítésével törli a tagsági nyilvántartásból.
1.3. Támogató tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit három rendes tag írásban ajánl, és aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg, anyagilag vagy más módon támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A támogató tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. A támogató tag köteles az Egyesület céljainak, tevékenységének erkölcsi, anyagi vagy egyéb módon történő támogatására.
1.4. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
1.5. A tagsági viszony megszűnik:
– a tag halálával, megszűnésével
– az Egyesület megszűnésével,
– a tag Ügyvivő testületnek írásban benyújtott kilépésével,
– ha a rendes tag tagsági jogviszonyát tagdíjfizetés elmulasztása miatt az Ügyvivő testület az 1.2. pont szerint felfüggesztette és a tag a tagdíjtartozást a felfüggesztés ideje alatt sem rendezi,
– a tag kizárásával.
1.6. A tag az Egyesületből kizárható, ha magatartása az Egyesület alapszabályába ütközik vagy egyéb módon sérti, veszélyezteti, akadályozza az egyesületi célok, tevékenységek megvalósulását.
Az Egyesület tagjának kizárásáról az Ügyvivő testület javaslatára a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel dönt. A kizárási eljárásban az Ügyvivő testület a kizárásra történő figyelmeztetéssel írásban felszólítja a tagot a kifogásolt magatartás megszüntetésére, és amennyiben felhívása eredménytelen marad, soron kívül közgyűlést hív össze, amelyről a tagot külön értesíti. Az értesítésben meg kell jelölni a kizárás alapját képező körülményeket, és figyelmeztetni kell a tagot arra, hogy a közgyűlésen a határozathozatal előtt személyesen nyilatkozhat, vagy írásbeli nyilatkozatot terjeszthet elő, távolmaradása vagy a nyilatkozattétel hiánya azonban a kizárásról való döntésnek nem akadálya. A kizárást kimondó közgyűlési határozatot írásba kell foglalni és indokolni kell, az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslatról való tájékoztatást. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a tag az általános szabályok szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A határozatot a taggal igazolható módon közölni kell.
A kizárásról döntő Közgyűlés időpontjáig a tagságot az Ügyvivő testület felfüggesztheti, a felfüggesztés időtartama alatt a tagsággal járó jogok nem gyakorolhatók.
1.7. A tagdíjat az Ügyvivő testület javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.
IV.
Az Egyesület szervezete
Az Egyesület szervei:
1. Közgyűlés
2. Ügyvivő testület
3. Felügyelő Bizottság
Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Ügyvivő testület és a Felügyelő Bizottság tagjai.
1. A Közgyűlés
1.1. A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, ülései nyilvánosak, azokon bárki hallgatóként részt vehet.
1.2. A Közgyűlést össze kell hívni:
– ha a rendes tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
– ha az Ügyvivő testület rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
– ha bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli.
1.3. Az Ügyvivő testület köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott Közgyűlés köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
1.4. A Közgyűlés összehívása az Ügyvivő testület mindenkori levezető Ügyvivőjének a feladata. A Közgyűlést írásban, elektronikus levél útján kell összehívni. A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés helyét és idejét, a napirendi pontokat, és mindazon mellékleteket, amelyek a napirend érdemi tárgyalásához szükségesek. A közgyűlési meghívókat a tagok részére legkésőbb a Közgyűlés időpontját megelőzően 10 nappal kell elküldeni, továbbá a meghívót a honlapon is közzé kell tenni. A tagok és az Egyesület szervei a meghívó kézhezvételétől, illetve közzétételétől számított 5 napon belül kérhetik az Ügyvivő testülettől a napirend kiegészítését, annak indokolásával. A kiegészítésről az Ügyvivő testület dönt, döntésének hiányában vagy elutasítás esetén a Közgyűlés határoz a napirend elfogadása keretében. A Közgyűlés helyét és napirendjét az Ügyvivő testület határozza meg.
1.4. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult rendes tagok több mint a fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Határozatképtelenség esetén az eredeti Közgyűlés időpontját követő egy órán belül megismételt Közgyűlést kell tartani, amely az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az eredeti közgyűlési meghívóban a megismételt közgyűlés időpontjára és a megjelentek létszámától független határozatképességére a tagokat figyelmeztetni kell.
1.5. A Közgyűlések levezető elnökét és a jegyzőkönyvvezetőt a megjelent rendes tagok közül a Közgyűlés esetenként választja meg, és szükség szerint esetenként dönt a Közgyűlés lebonyolításában további közreműködők (pl. szavazatszámláló) megválasztásáról.
1.6. A Közgyűlés üléseiről jelenléti ív és jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető Ügyvivő és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés idejét, helyét, napirendi pontjait, a legfontosabb tényeket és indítványokat, az elfogadott határozatokat, azok hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számát, ha lehetséges személyét. A közgyűlési jegyzőkönyveket az Egyesület iratai között meg kell őrizni, a határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni az alapszabály II. fejezetének 2.4. pontjában foglaltak szerint. A határozatokat az érintettekkel írásban, postai úton, elektronikus levélben vagy más módon igazolhatóan kell közölni, a határozathozatalt követő 15 napon belül. A döntésről az érintettek nagyobb körét körlevélben elektronikus úton, a nyilvánosságot az Egyesület honlapján kell tájékoztatni.
1.7. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Egyesület más Egyesülettel történő egyesülésének, szétválásának, jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
– az Alapszabály elfogadása és módosítása;
– tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
– az egyesület éves költségvetésének elfogadása
– a tagdíj mértékének és a tagdíjfizetés rendjének megállapítása;
– az Ügyvivő testület éves beszámolójának elfogadása,
– az Egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének elfogadása;
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
1.8. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, ha jelen alapszabály másként nem rendelkezik. Minden rendes tagnak egy szavazata van. A közgyűlés a rendes tag kérelmére bármely kérdésben titkos szavazással dönt. A Közgyűlés az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet jóváhagyásáról az általános szabályok szerint, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.
1.9. Az alapszabály módosításához és a tag kizárásához a jelenlévő rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához, az egyesület megszűnéséről és fennmaradó vagyonáról szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1.10. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani. A tisztséget a megismételt szavazáson több szavazatot kapott jelölt szerzi meg.
1.11. A tisztségviselőt a Közgyűlés visszahívhatja, ha feladatát fél évet meghaladóan nem, vagy nem megfelelően látja el; ha nem tesz eleget vállalt tisztségéből eredő kötelezettségeinek, ha tevékenységével veszélyezteti az Egyesület működését, továbbá, ha a tisztségre egyébként méltatlanná válik.
2. Az Ügyvivő testület
2.1. Az Egyesület ügyvezető szerve az Ügyvivő testület, amely két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését.
2.2. A 3 tagú Ügyvivő testületet a Közgyűlés választja meg az Egyesület rendes tagjai sorából 3 éves időtartamra. Az Ügyvivő testület tagjai maguk közül levezető Ügyvivőt választanak. A levezető Ügyvivő gyakorolja az Egyesület esetleges munkavállalói felett a munkáltatói jogokat.
2.3. Az Ügyvivő testület szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Ügyvivő testületet bármelyik Ügyvivőaz ülés időpontját megelőző legalább 10 nappal, az ülés tárgysorozatának leírásával elektronikus levélben, írásban hívja össze. Az Ügyvivő testület ülései nyilvánosak.
2.4. Az Ügyvivő testület feladata és hatásköre:
– tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
– az Egyesület tevékenységének irányítása,
– intézkedés az Ügyvivő testület ülései közötti időszakban az Ügyvivő testület hatáskörébe tartozó kérdésekben;
– a Közgyűlés és az Ügyvivő testület által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
– az Egyesület képviselete;
– a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
– az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntéseket előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
– a levezető Ügyvivő éves beszámolójának elfogadása;
– személyzeti munka irányítása;
– tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
– az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos előkészítő eljárás, tagdíjfizetés elmulasztása miatt a tagsági jogviszony felfüggesztése
– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Egyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe.
Az Ügyvivő testület a feladatait az Ügyvivők személyes munkavégzése, illetve szükség esetén külső személyek bevonásával látja el. A testületi feladatok Ügyvivők közötti megosztásáról az Ügyvivő testület maga határoz.
2.4. Az Ügyvivő testület határozatképes, ha minden tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést mindaddig ismételten össze kell hívni legkésőbb 30 napon belül, amíg az Ügyvivő testület határozatképessé válik. Az Ügyvivő testület üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg. Az Ügyvivő testület határozatait egyhangú, nyílt szavazással hozza. Az Ügyvivő testület határozatainak közlésére, nyilvántartására és nyilvánosságára a Közgyűlésre vonatkozó valamint a II. fejezet 2.4. alatti alapszabályi rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
2.5. Az Ügyvivő testület tisztségviselői: az Ügyvivők, akik önálló képviseleti, aláírási és utalványozási joggal rendelkeznek.
2.6. A levezető Ügyvivő feladata és hatásköre:
– a munkáltatói jogkör gyakorlása
– minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Egyesület vezetőjének, képviselőjének a hatáskörébe utal.
– az Egyesület pénzállományának, pénzügyi iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése, a vonatkozó számviteli, pénzügyi jogszabályi előírások maradéktalan betartásával. A levezető Ügyvivő a pénzügyi iratkezeléssel másik Ügyvivőt bízhat meg, illetve az Ügyvivő testület akár egyesületi tagot, akár külső személyt megbízhat a pénztárosi teendők ellátásával. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.
2.7. Az Ügyvivő testületi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával,
b) elhalálozással,
c) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával,
d) lemondással
e) kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Bármelyik ügyvivő Ügyvivő testületi tagságának megszűnése esetén, az Ügyvivő testület Közgyűlés összehívását kezdeményezi.
3. A Felügyelő Bizottság
3.1. A felügyelő bizottság létszáma: 3 fő, tagjait a Közgyűlés 3 év időtartamra választja. A bizottság tagjának a három legtöbb szavazatot kapott jelöltet kell tekinteni, közülük a legtöbb szavazattal megválasztott tag a felügyelő bizottság elnöke. Egyebekben a választásra az Ügyvivő testület megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A felügyelő bizottságnak csak az a személy lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
3.2. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik, az ülésről jegyzőkönyv készül. A felügyelő bizottságot annak elnöke hívja össze, határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatait egyhangú, nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottság évente beszámol a Közgyűlésnek.
3.3. A Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:
a) Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól jelentést, tájékoztatást kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat, valamint fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
b) A felügyelő bizottság tagjai az ügyvivő testületi ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek.
c) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Ügyvivő testületet tájékoztatni és ezek összehívását kezdeményezni az Ügyvivő testületnél, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
d) A Közgyűlést vagy az Ügyvivő testületet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés, Ügyvivő testület összehívására a felügyelő bizottság (vezetője útján) is jogosult.
e) Ha a Közgyűlés, Ügyvivő testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
3.4. A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
- a mandátum lejártával,
- elhalálozással,
- a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
- lemondással
- visszahívással,
- kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével
A Közgyűlés a felügyelő bizottsági tagot visszahívhatja, ha feladatának ellátásában hat hónapot meghaladóan akadályoztatva van, továbbá, ha olyan magatartást tanúsít, mely ezen alapszabály értelmében az egyesületi tag kizárását alapozhatja meg.
V.
Összeférhetetlenség
A Közgyűlés és az Ügyvivő testület határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a Polgári Törvénykönyv 3:19. §-a szerint a szavazásból kizárt, aki vagy akinek Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója élettársa a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, aki
a.) az Ügyvivő testület tagja, valamint a Közgyűlés egyéb tisztséget betöltő rendes tagja,
b.) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik;
c.) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d.) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója, élettársa.
Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője – Ügyvivő testületének és Felügyelő Bizottságának tagja –
· akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben bíróság korlátozta,
· aki a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll,
· akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesülésig,
· akit a vezető tisztségviselői foglalkozástól jogerősen eltiltottak, illetve akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak,
· akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak - az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személynél.
Nem lehet vezető tisztségviselő a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –
· amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
· amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
· amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
· amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A Ügyvivő testület és a Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
VI.
Az Egyesület vagyona és gazdálkodása
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról a Ügyvivő testület jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
Az Egyesület gazdálkodása nem nyereségérdekelt, a gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységre, közhasznú céljainak megvalósítására fordítja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
– tagsági díjak,
– magán- és jogi személyek támogatásai;
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
– egyéb bevételek.
Az Egyesület kiadásai (költségei) csak céljai megvalósításával függhetnek össze.
Az Egyesület az alapcél szerinti, ezen belül közhasznú tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A rendes tagok az Egyesületnek tagdíjat fizetnek. A tagdíj mértékét és fizetésének rendjét a Közgyűlés állapítja meg. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
4. Az Egyesület köteles az éves beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, és azt a II. fejezet 2.3. pontja szerint letétbe helyezni és közzétenni.
5. Az Egyesület gazdálkodására, könyvvezetésére és nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó jogszabályokat kell alkalmazni.
VII.
Az Egyesület képviselete
Az Egyesületet az Ügyvivők képviselik harmadik személyek, továbbá bíróságok és más hatóságok felé teljes jogkörrel, önállóan. Az Ügyvivők e minőségükben az Egyesület kézzel vagy géppel előírt, előnyomott, nyomtatott vagy bélyegzett nevéhez saját nevüket önállóan írják hiteles aláírás-mintájuk szerint. Az Egyesület bankszámlája felett bármelyik Ügyvivő önállóan jogosult rendelkezni.
VIII.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, ha
- a Közgyűlés kimondja jogutód nélküli megszűnését, más egyesülettel való egyesülését vagy egyesületekre szétválását,
- az arra jogosult szerv megszünteti,
- ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt a tagság nem határoz meg,
- ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
Az Egyesület megszűnéséről és megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával rendelkezik. Az egyesület megszűnése esetén a megmaradó vagyont hasonló céllal működő közhasznú szervezet céljára kell fordítani.
XI.
Vegyes és záró rendelkezések
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesületekre és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabályok, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Az Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a 2021. október 1-jén tartott Közgyűlés fogadta el.
* * *
Az Antromedicart Egyesület jogerős Alapszabálya megtekinthető az Egyesület székhelyén.